Bosznia Overland túra 2024.04. TMGT 4X4

Szarajevóból indulva bebarangoltuk a környező hegyeket, voltunk a szarajevói olimpia helyszínein, megnéztük Mostarban a híres Öreg hidat, aludtunk tetősátorban a Neretva partján, 1560 méter magasan egy gyönyörű fennsíkon lábunk alatt egy mesebeli tóval, az Una partján, a Ramsko tó partján, hallgattuk éjszaka az aranysakálok hangját, végig jártuk a Tito bunkert, és a Zeljavai légitámaszpontot is megnéztük. Az Una nemzeti parkban a vízesések csodálatosak voltak. Személy szerint nekem, a túra csúcspontja és legmeghatározóbb élménye az volt, amikor a hegygerincen autózva, megálltunk, és olyan kilátás tárult a szemünk elé, amilyet eddig csak természetfilmekben láttam. Ez szó szerint lélegzetelállító volt. Ez alatt a pár nap alatt volt, amikor esett a hó, pár óra múlva pedig pólóban is melegünk volt. Keltünk 1,5 °C fokban és 6 °C fokban is, volt olyan reggel, amikor deres volt a sátor teteje, és volt, hogy már kabátot sem vettünk a reggeli öltözésnél. A háború után még nem tudtak minden területet átnézni az aknák miatt, így sok helyen jelzi piros tábla, hogy ne térjünk le az útról. Veszélyes lehet az erdőben sétálni.

A túra azért is szuper volt, mert nem csak csapattuk a karcosban, a fennsíkon, hidakon, és szerpentineken, hanem kulturális programok is voltak, kicsit az ország nevezetességeit is meg tudtuk nézni, bepillanthattunk a történelmükbe.
Egyik éjszaka például egy kis falu közelében aludtunk a tó partján, és a Müezzin hangja elhallatszott hozzánk, ahogyan a templom harangja is egy és ugyanazon a helyen. A müezzin az iszlám vallásban a mecsetnek az az alkalmazottja, aki az imára hívó szöveget napi ötször énekli a hajnali, déli, kora délutáni, napnyugtakori és esti imádság (szalát) előtt.

Ilyen történelmi kitérő volt például a téli olimpiai játékok helyszínei. A szarajevói olimpia egy több sportot magába foglaló nemzetközi sportesemény volt, melyet 1984. február 7. és február 19. között rendeztek meg a jugoszláviai Szarajevóban. Ma már használaton kívül vannak a kiépített pályák. A bobpálya és a sísánc is romokban. A bobpálya végig graffitizve, ha végig sétálunk a beton mederben a pálya végén a felvonónál van egy kilátópont az olimpiai öt karika mellett, ahonnan, ha lenézünk Szarajevó terül el a lábunk előtt. A sísánc tetejére is fel tudunk menni, kis lépcső vezet fel.
Állítólag a bobpálya lövészároknak a sísánc pedig lőállásnak szolgált a boszniai háborúban. Az egész országban látszik a háború nyoma, sok ház nem épült még újjá. Szinte mindenhol vannak emlékhelyek, ahol fejfákkal emlékeznek a halottaikra 1993-as évszámokkal.

A másik ilyen kötelező látnivaló, ha Boszniában járunk Mostarban az Öreg híd, amely a Neretva folyó két partját köti össze. Az oszmánok építették 1567-ben. A szerb-bosnyák háborúban 1993. november 9-én horvát katonák lerombolták. Nemzetközi összefogás eredményeként épült újjá 2004-re, 2005 óta a világörökség része. A kis utcákat járva az üzletek között van is egy emléktábla elhelyezve róla, ahonnan a legjobb kilátás nyílik a hídra.
A híd köve nagyon csúszik, csak óvatosan lehet rajta átmenni. A híd anyaga kő, mészkő, és márvány. A teljes hossza 29 méter, magassága 24 méter. A környező kis utcácskák tele vannak mindenféle árussal, igazi turista része ez a városnak. Hangulatos éttermek, fagyizók és mindenféle az országra jellemző termékeket árusító kis üzletek váltogatják egymást. Egy utcával feljebb pedig már amit említettem a háborúban lebombázott újjáépítetlen házak sorakoznak.

Ha érdekel a történelem, és a környéken jársz Tito titkos bunkerét is meg tudod nézni. A Josip Broz Tito volt jugoszláv kommunista vezér és rezsimje számára épített bunker a bosznia-hercegovinai Konjic város melletti hegységben található. A rejtekhely az akkori többnemzetiségű Jugoszlávia elleni atomtámadás esetére készült. A bunker 270 méter mélyen található a föld alatt. A létesítményt be lehet járni, de kizárólag vezetővel. Képet készíteni csak a bunkerről szabad, amikor már bent vagyunk a föld alatti bejáratnál, addig tilos a rögzítés, amire a túra vezető hölgy a kapunál felhívta a figyelmünket. Egy U alakú folyosó a fő vonala a létesítménynek, onnan nyílnak a különböző helyiségek. Tárgyaló szoba, térkép szoba, körletek, irodák, vizesblokkok, és még sok minden más.
Több korabeli eszköz mellett a kortárs művészek alkotásai is megtalálhatók a kiállított tárgyak között.

Ha már Bosznia, akkor a nemzeti parkokat is mindenképpen meg kell néznünk, mert gyönyörűek. Nekem a Ramsko nemzeti park egy bakancslistás hely volt, nagyon sok videót láttam már róla.
Végig meglepetés volt az éppen aktuális helyszín, ahova tartottunk, és amikor egy kanyar után megláttuk a tavat, nagyon örültünk neki, hogy ezen a gyönyörű helyen fogunk aznap éjszakázni.
Így saját szemmel látni felejthetetlen élmény volt. A csapat bátrabb tagjai meg is mártóztak a jéghideg vízben, amikor tábort vertünk egy kis benyúló földnyúlványon. A Ramsko-tó egy mesterséges tó, egy víztározó a Rama folyón. Ez segít a Ramai Vízierőmű működésében. Ezen a helyen is sok látnivaló van, több napot is el lehet tölteni, hogy bebarangoljuk a helyi nevezetességeket. Van itt kerékpáros, a Ramsko-tó körüli kör útvonal, motoros, és túraútvonal, melyet, ha bejárunk, lenyűgöző kilátásban lesz részünk a tóra, és környékére a különböző kilátópontokról. Nekünk sajnos erre nem volt időnk már, de ha időtök engedi próbáljátok ki. Horgász paradicsomként is emlegetett hely tele van halakkal, így a horgászat szerelmesei is felejthetetlen időt tölthetnek itt el, természetesen engedéllyel szabad csak horgászni. Kajakot lehet bérelni, amivel bejárhatjuk a tavat. Több helyen is vannak fürdőhelyek a tó partján, nyáron ideális úszáshoz, fürdéshez. A kis kempinget, amiben megszálltunk egy kedves hölgy üzemelteti, welcome drinkkel várt bennünket, és reggel a sátorbontásnál is jött elköszönni tőlünk.
Megtalálható itt kolostor, templom, Béke Háza, és Néprajzi Múzeum is, ha valaki a kulturális élvezeteket előnyben részesíti.

A másik park az Una Nemzeti Park, mely Bosznia-Hercegovina legnagyobb nemzeti parkja. Itt a vízeséseket néztük meg, melyeket kiépített fa sétányon lehetett megközelíteni. Itt is van egy túraútvonal, mely a hegy tetejére egy kilátópontra viszi el a túrázókat. Mi azt nem jártuk be, csak lentről láttuk a semmibe kinyúló fa építményeket a magasban. Lehet itt raftingolni, várromot nézni, kerékpározni, gyalog túrázni, de a fürdőzést táblákkal tiltják a park területén. Félelmetes ereje lehet annak a hatalmas víztömegnek, ami pillanatok alatt, több lépcsőn keresztül zúdul le a hegyekből. Itt már nagyon közel vagyunk a horvát határhoz. A park területére csak fizetés után léphetünk be, de viszonylag közel tudunk megállni autóval a vízesésekhez. A folyó közvetlen partján egy piknikező hely került kialakításra, ahol kis fapadok tetővel sorakoznak egy gyönyörű tisztáson. Nagyon hangulatos hely, akár egy egész hétre való kikapcsolódást is nyújthat ez a környék.

Hazafelé megnéztük a Zeljavai légitámaszpontot, ami a határ mellett, horvát területen található. A befelé vezető úton egy régi repülőgép maradványait lehet látni, ami tele van a túrázók által felragasztott matricákkal. A gép, ami a Zeljava légibázis kapujában van egy Douglas C-47 "Skytrain", amit a 2. világháborúban az amerikaiak használtak elsősorban vitorlázó berepülő gépek vontatására és ejtőernyősök ugratására. 1992 májusában szállt ott le, és ez volt az utolsó gép, amelyik használta a repteret. Itt találkoztunk magyarokkal is. Kis autózás után elérkezünk a bejárathoz, ahol több kifutópálya is találkozik. Ez volt Jugoszlávia legnagyobb földalatti repülőtere és katonai támaszpontja. Be tudunk menni a földalatti alagút elejére, de figyelni kell a sötétben, mert vannak nagy lyukak a földön, és a plafonról is sok helyen vastag kábelek, és csövek lógnak le. Az alagút eleje meg van tisztítva, de veszélyes beljebb menni, mert az aknákat nem szedték fel még a teljes területen, és mérges gázok is összegyűlhetnek az alagútban. A környező erdőkben is nagy az aknaveszély!

A bosnyák emberek nagyon kedvesek, mindenki mosolyogva üdvözölte a 12 autóból álló kocsioszlopot. Integettek, dudáltak, a gyerekek, az idős emberek, még a nénik is a kis falvakban, ahol az utunk vezetett. Nagyon sok kóbor kutyát láttunk az út szélén. Ha erre kirándultok, és lehetőségetek van rá, vigyetek egy kis plusz ennivalót nekik. Nagyon hálásak érte.

Ezalatt az 5 nap alatt annyi élményt gyűjtöttünk, hogy amikor a túra végén, az utolsó este együtt visszaemlékeztünk a héten történtekre, olyan érzésünk volt, mintha sokkal több idő telt volna el a kezdettől, mint 5 nap.
A csapat, ami ezen a túrán együtt haladt az utakon, és az út nélküli tájakon nagyon összetartott. Voltak kisebb nagyobb problémák, és rögtön mindenki egy emberként volt azon, hogy megoldják őket. Szereltünk a hegy tetején lévő kőbánya parkolójában hűtő ventilátort, futóművet, vagy felezőt, és volt, akinek a fékkel akadt problémája.

Összegezve ez az 5 nap volt eddig a legtartalmasabb, legkihívásokkal telibb pihenésünk. Nagyon jól éreztük magunkat, élményekkel telve jöttünk haza.

Ebben a videóban Tibor és András drónfelvételeit láthatjuk a csodálatos helyszínekről.

Tibi drónos felvételei nagyon látványosak, és megcsodálhatjuk bennük Bosznia gyönyörű tájait a magasból.

Ebben a videóban pedig láthatjátok András és Kristóf hogyan élte meg ezt az élményekkel teli öt napot. Látványos felvételeikkel ti is átélhetitek a szerpentinen, és a hegygerincen  való csodálatos utazás élményét.

Ha te is szeretnél részt venni egy ilyen szuper kalandban, akkor vedd fel Facebookon a kapcsolatot a TMGT 4X4 Adventures csoporttal, Gados Gyulával, aki jobbnál jobb programokat szervezett a 2024-es évre is. (Közép-ázsia túra, Törökország, Korzika, Szardínia, Szicília, Portugalia )
Ezeken az elérhetőségeken találjátok:
E-mail:gadosgyula2@gmail.com
Telefonszám:+36204501165
Facebook : https://www.facebook.com/groups/tmgt4x4

Felhasznált irodalom: Wikipédia, és a nevezetességek hivatalos oldalai

Ha még nincs meg a felszerelésed, nézz szét nálunk!